A világ valutái: Informatív kalauz magyar olvasóknak
A modern globalizált világban a valuták ismerete nemcsak a pénzügyi szakemberek privilégiuma. Vagy szabadságra indulunk, webshopokban rendelünk külföldi e-shopokban, vagy csupán szeretnénk megérteni a gazdasági eseményeket, a különböző valuták ismerete nélkülözhetetlen.
Magyarország esetében, amely EU-tagállamként szervesen összefonódott a nemzetközi gazdasági rendszerbe, különösen fontos, hogy polgárai ismerjék a régió és a világ jelentős fizetőeszközeivel.
A forint piaci értéke állandóan alakul, és ez közvetlenül befolyásolja hétköznapjainkat. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek díja, sőt még a nyaralásunk büdzséje is függ attól, milyen pozícióban van a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.
Következő sorainkban megvizsgáljuk a magyar forint pozícióját, valamint találkozunk a szomszédos országok és több jelentős világvaluta jellemzőivel, hogy átláthatóbbá váljon a pénzügyi világ rendszere.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946 augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának martaléka lett. A forint megnevezést a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról nyerte, amely korábban elterjedt volt az öreg kontinensen, és Magyarországon is forgalomban volt.
Mostanság kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos sedák vannak forgalomban, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos fémpénzek. A bankjegyeken hazai történelmi alakok, fejedelm és államférfiak arcképei szerepelnek, ellenoldalukon viszont jelentős magyar építmények találhatók.
Az elmúlt periódusban a forint kurzusa komoly hullámzást tapasztalhatunk. Az euróval szembeni árfolyam jellemzően 360 és 420 forint között változik, azonban akadtak periódusok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig rendszerint 330-380 forint közötti zónában változik.
Az euroövezeti belépés már évek óta aktuális, de konkrét dátum még nem ismert. A csatlakozás feltételeit rögzítő maastrichti mércék beteljesítése és a megfelelő pénzügyi egyensúly biztosítása még mindig nehézségekkel jár.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a mellettünk fekvő Románia hivatalos fizetőeszköze. A «lej» kifejezés oroszlánt jelent románul, amely a holland leeuwendaalder pénzből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben vezették be, amikor a régi lejt 10000:1 arányban váltották át új valutára a állandó értékvesztés miatt.
Egyetlen román lej jelenleg kb. 75-85 forintot ér, noha ez az érték folyamatosan módosul. Románia és Magyarország között jelentős gazdasági kapcsolatok fejlődtek ki az elmúlt deceniumokban.
Számos hazai vállalat működik Romániában, és ez fordítva is igaz, ezért a két ország közötti commerce és dolgozók mozgása miatt sokan találkoznak a lejjel. Az erdélyi magyarok számára pedig hétköznapi pénznem.
Románia ugyancsak az Európai Unió tagállama, és szándékai szerint húszhuszonkilencre kívánja bevezetni az euro devizát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos fizetőeszköze, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor került bevezetésre Csehszlovákia szétválásakor.
A korona elnevezéséből is kiviláglik, hogy történelmi hagyományai vannak az Osztrák-Magyar Monarchia koráig nyúlnak vissza.
Egy cseh korona értéke körülbelül tizenhat-tizennyolc forint között ingadozik. Csehország gazdasága az egyik legerősebb a régióban, ami a korona szilárdságában is megmutatkozik.
A cseh valuta meglehetősen stabil és megbízható, ami mert, hogy az ország kivitel-központú gazdasággal bír, jelentős német befektetésekkel és előrehaladott autógyártással.
Csehország kedvelt desztináció a magyar turisták körében – Prága, a «száztornyú város» évente több százezer magyar turistát fogad.
A földrajzi közelség, a kulturális rokonság és a V4-es kollaboráció mind segítik a két ország szoros gazdasági kapcsolatához.
Különös tény, hogy habár Csehország eleget tesz az euró bevezetéséhez nélkülözhetetlen feltételeket, az ország most nem készül a hamarosan az euróra való áttérést, főként politikai és gazdasági okokból.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty története a tizennegyedik századig eredeztethető, amikor is az arany jelentésű «złoto» szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ben vezették be a hiperinfláció megfékezését követően, amikor 10000 régi zlotyt váltottak 1 új zlotyra.
A zloty kurzusa rendszerint 95-110 forint között változik. Lengyelország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagja, számottevő gazdasági képességekkel.
A V4-es együttműködés rendszerében (V4 országok) a négy ország aktívan kooperál gazdasági és politikai témákban.
A magyar-lengyel gazdasági kötelékek {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég talált piacot Lengyelországban.
A zloty elég szilárd valuta, habár természetesen reflektál a nemzetközi gazdasági átalakulásokra.
Lengyelország szintúgy nem vezette be az eurót, annak ellenére, hogy az Európai Unióhoz való integrálódáskor kötelezettséget vállalt ennek perspektíváját. Az ország fenntartja saját monetáris politikájának megőrzéséhez.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kupont, amely átmeneti valutaként szolgált a SZSZSZR feloszlása után. A «hrivnya» megnevezés egy középkori súlyegységből származik, amelyet nemesfém mérésére vettek igénybe.
A hrivnya értéke az elmúlt időszakban drasztikus módosulásokon esett át. A 2014-es eseményeket követően, majd főleg a kétezerhuszonkettőben elkezdődött konfliktus miatt a valuta jelentős leértékelődésen esett át.
Mostanság egy hrivnya körülbelül kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az érték rendkívül volatilis a geopolitikai tényezők miatt.
Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok megvannak, elsősorban a Kárpátalján élő magyar közösség okán.
A pénzügyi összeköttetések szintén jelentősek voltak a konfliktus megindulása előtt. Az ukrán közgazdaság aktuális pozíciója extrém nehézségekkel teljes, és a hrivnya állandósága erősen kapcsolódik a külföldi megsegítésektől és a geopolitikai helyzet változásától.
Az ukrán nemzeti bank törekszik a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz körülmények ellenére.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország törvényes pénzneme kétezerhétszázhetvenhárom óta, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében implementálták. Svédország gazdasága stabil és fejlett, amelyet újítások, erős jóléti állam és prosperáló globális vállalatok határoznak meg.
1 SEK jelenleg körülbelül 35-40 forintot ér. Svédország jóllehet az Európai Unió tagországa, de népi döntéssel elvetette az euró implementálását 2003-ban, és azóta is megőrizte saját fizetőeszközét.
Ez feltételezi az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát végezzen, amely rugalmasabban tud reagálni a nemzeti gazdaság igényeire.
A svéd modell, amely kombinálja a piacgazdaságot az erős szociális háló biztosításával, nemzetközileg hírneves és tisztelet. Ez a szilárdság manifesztálódik a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.
Sok magyar is összetalálkozik a svéd koronával, akár IKEA bevásárlásról, svédországi munkavállalásról vagy turistalátogatásról.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli sékel 1985-ben implementálták a súlyos infláció megfékezésére, amikor a korábbi sékelt cserélték le. A sékel biblikus eredetű pénznem, amely az antik időkben is használatos volt.
Az izraeli sékel értéke körülbelül 100-110 forint között ingadozik. Izrael gazdasága nagyon előrehaladott és innovatív, amelyet gyakran «startup nemzetnek» neveznek.
Az ország a magas technológiai ágazat, az medicina, a agrárium és a információbiztonság szegmensében nemzetközi élcsapat.
Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági relációk léteznek. Izraeli tőke jutnak Magyarországra, elsősorban a technológiai szektorban, és számos magyar utazó keresi fel Izraelt különböző kulturális, vallási vagy történelmi okokból.
A sékel stabil valuta, noha természetszerűleg érzékeny a területi geopolitikai állapotra. Ha érdekli a téma az izraeli pénznem rejtvény, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/israeli-shekel/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Japán jen (JPY)
A japán jen a világ egyik legfontosabb tartalékpénzneme és a harmadik legkereskedettebb deviza a dollár és az euró után. A jent 1871-ben implementálták a Meiji-restauráció részeként, amikor Japán megnyílt a világ felé.
A jen kurzusa tipikusan 2,5 és 3 forint körül mozog, ami azt jelenti, hogy 100 jen nagyjából 250-300 forintot ér.
Japán világgazdasági harmadik helyezett, fejlett technológiával, autóiparral és elektronikai iparral. A jen értékét nagy mértékben befolyásolja a Bank of Japan pénzügypolitikája, amely évtizedek óta alacsony kamatokkal igyekszik stimulálni a közgazdaságot.
Magyarország számára Japán jelentős szövetséges, különösen az autógyártási invesztíciók terén – elég csak gondolni a Suzuki győri manufaktúrájára, amely tízezreket foglalkoztat. A jen szilárdága és nemzetközi elfogadottsága miatt számosan alkalmazzák invesztícióként is.
Japán turisztikai célpontként is egyre népszerűbb a magyarok körében.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek múltja több mint 700 évre nyúlik vissza. A modern baht valutát 1928-as évben hozták forgalomba jelenlegi alakjában. A «baht» kifejezés egy súlymértéket jelent, amely körülbelül 15 gramm.
Egy thai baht értéke hozzávetőleg 10 és 12 forint között mozog. Thaiföld az egyik legnépszerűbb turistacélpont a magyar turisták között – esztendőnként tízezres számban keresik fel az távol-keleti országba káprázatos strandjai, sokszínű kultúrája és megfizethető költségei miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és további thai helyszínek preferáltak a magyar turisták körében. A baht értéke meglehetősen állandó, jóllehet magától értetődően reagál a turizmus ingadozásaira, amely Thaiföld gazdasági életének meghatározó ágazata.
Megjegyzendő, hogy Thaiföldön nagyon előrehaladott a pénzváltó hálózat, és tipikusan kedvezőbb kurzust adnak odakint, mint Magyarországon.
Sokan ajánlják, hogy kisebb összegeket hozzunk csak át, és a maradékot már odakint konvertáljuk bahtba. A thai közgazdaság lendületesen halad, és az ország az ASEAN övezet egyik vezető gazdasága.
Összegzés
A valuták terepe sokrétű és figyelemfelkeltő. Magyarország számára, amely kis, liberalizált gazdaságként funkcionál, különösen fontos az árfolyamok ismerete és monitorozása.
A forint kurzusa közvetlenül befolyásolja életszínvonalunkat, a vásárlóerőnket és közgazdasági kilátásainkat.
Néhány gyakorlati tanács: mindig tanácsos összehasonlítani a valutaváltók ajánlatait, mielőtt elmegyünk. A bankok és a reptéri exchange pontok rendszerint kedvezőtlenebb kurzust kínálnak, mint a belvárosban lévő váltóhelyek.
Tanácsos szintén limitált összeget bankóban hozni, és a maradékot már a úti célban kártyával felhúzni vagy váltani.
Gyakran a kártyás payment a legkedvezőbb opció, de minden esetben vizsgáljuk meg a határon túli tranzakciók díjait.
A forint perspektívája többféle elemtől függ: a magyar nemzetgazdaság performance-ától, az pénzromlás mértékétől, a MNB politikájától és természetesen a nemzetközi gazdasági környezettől.
Az euró adoptálása még mindig lehetőség, de ennek dátuma még nem tisztázott.
Lényegében a pénzügyi intelligencia eleme, hogy megértsük: a valuták nem egyszerűen papírdarabok vagy kijelzőn látható értékek, hanem gazdaságok, nemzetek és millió ember mindennapi életét formáló eszközök.
Célszerű monitorozni az árfolyamokat, átlátni a irányzatokat, és megfontoltan tervezni nemzetközi utazásainkat és gazdasági lépéseinket.